Állásajánlatok, karrier, munka

Szlovákiai munkaviszony

Beutazás/ tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges).

Az EU bármely tagállamának állampolgára három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.

Elolvasom »

A globalizáció hatása a munkakörök megnevezésére

A multinacionális vállalatok tömeges megjelenése némiképp hatott a magyarországi foglalkozások megnevezésére is.

Autómosó – Gépjármű optikai karbantartó
Áruló – Szabadfoglalkozású megélhetési szakember
Bérgyilkos – Humán ügyintéző
Eladó – Értékesítési menedzser
Fénymásolós – Oktatástechnikai koordinátor
Gazember – Politikus
Guberáló – Hulladékanyag-hasznosítási magánvállalkozó
Használt-ruha kereskedő – Second hand shop director
Kukás – Hulladékmenedzselési szakreferens
Kulisszatologató a színházban – Színigazgató
Naplopó - Tanuló
Paraszt – Agrármunkás
Pincér – Leveskézbesítő
Portás – Entrance controlling manager
Portás – Humán-erőforrás Input-Output menedzser
Rakodó – Átviteltechnikus
Raktáros – Logisztikai menedzser
Szódás – Szikvíz termék menedzser
Személyzetis – Humán erőforrás menedzser
Teherfuvarozás – Szállítmányozás
Termék-kipakoló – Árufeltöltő
Titkárnő – Adminisztrációs irodavezető
Titkárnő – Kommunikációs asszisztens
Titkárnő – Kommunikációs segédmenedzser
Tolvaj – Tulajdonáthelyező és biztonságtechnikai szakember
Traktoros – Talaj forgató
Utcaseprő – Köztisztasági asszisztens
Újságkihordó – Hírlapterjesztési szakember
Ügynök – Befektetési tanácsadó
WC-s néni – Anyagcsere menedzser

Forrás: http://blog.performia.hu

Kőkemény negyedévnek néz elébe a magyar munkaerő

A jövő év első negyedévében a magyar gazdaság minden vizsgált ágazatában csökkenő foglalkoztatásra számítanak a vállalatok, így Görögország után Magyarországon a legpesszimistábbak a várakozások - derült ki a Manpower friss felméréséből. 2012 első negyedévére a Manpower indexe -14 százalék a 2011 utolsó negyedévi +1 százalék után, ami az eddigi legrosszabb eredmény.

Elolvasom »

Mit kérdezzünk az állásinterjún!

Amikor az interjúztató megkérdez minket: „Van esetleg valamilyen kérdése?”, a válaszunk legyen "Igen!". Így tehát mondhatjuk, hogy ez a legegyszerűbb az interjúkérdések közül, mivel a válasz mindig csak igen.

Azzal, hogy kérdéseket teszünk fel, azt mutatjuk, hogy érdeklődünk a munka iránt. Ezzel másrészt lehetőséget adunk magunknak arra , hogy megmutassuk, mennyire vagyunk jártasak a pozícióban vagy az adott iparágban. De a legfontosabb, hogy ez alkalmat ad arra, hogy kihangsúlyozzunk, hogy mi vagyunk a legalkalmasabb jelöltek. Egy jól megválasztott, okos kérdéssel közelebb kerülhetünk az áhított álláshoz. Másrészről, fontos információkhoz juthatunk, ami minket is segíthet a második interjúnál vagy abban, hogy magunkról elmondhassunk még néhány pozitívumot.

Óvatosan és körültekintően kell megválogatnunk a kérdéseinket, bár ez attól is függ, hogy ki interjúztat minket. Egy kérdés talán tökéletes egy fejvadásznak, de oda nem illő egy vezetőnek. A kérdéseink legyenek tehát helyzetre és személyre szabottak.

Ugyanakkor vannak kérdések, amiket soha nem teszünk fel a kiválasztási folyamat legelején, függetlenül attól, hogy kivel beszélünk az interjún. Ne kérdezzünk a fizetésről, szabadságról vagy bármi másról, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy jobban érdeklődünk a juttatások iránt, mint a munka iránt. Ne tegyünk fel személyes kérdéseket, mint például, hogy milyen politikai beállítottságú az igazgató. Lényegében a kérdések az állásra magára, az azzal kapcsolatos elvárásokra, kihívásokra vonatkozzanak.

A fejvadász

A fejvadászok feladata, hogy megtalálják a jó jelölteket és elnavigálják őket a kiválasztási procedúráig. Gondoljunk úgy a fejvadászra, mint egy informátorra. Ők azok, akik rálátást nyújthatnak nekünk a vállalat egészére. A munkával kapcsolatos, igazán specifikus kérdések tartogassuk tehát a HR-esnek. Ezen kívül a fejvadász az, aki megválaszolhat néhány HR-rel kapcsolatos kérdést is.

Néhány praktikus kérdés, amit a fejvadásznak feltehetünk:

Elolvasom »

A homoszexuális munkavállalók versenyképessége

A homoszexualitásra utaló önéletrajzot beküldő jelentkezőknek a heteroszexuális versenytársaikhoz képest negyven százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy behívják őket egy állásinterjúra - derült ki egy amerikai kutatásból.

A Harvard Egyetem társadalomtudományi szakembereként dolgozó Tilcsik András két különböző - a férfi jelentkezők szexuális hovatartozásáról árulkodó - önéletrajzot küldött el összesen 1769 vállalatnak. Az eredmények szerint a homoszexualitásra utaló önéletrajzot beküldő "ál-jelentkezőknek" negyven százalékkal kisebb volt az esélyük arra, hogy behívják őket egy állásinterjúra. Ezekben az önéletrajzokban Tilcsik egy kollégiumi meleg szervezet gazdasági vezetőjeként tüntette fel a férfiakat. Az eredmények a területi elhelyezkedés és a különböző munkatípusok tekintetében is megoszlást mutattak. A nyugati és északkeleti államokban a visszahívások aránya sokkal kiegyensúlyozottabb volt, míg a Texast, Floridát és Ohiót is magába foglaló déli, illetve középnyugati országrészben jóval nagyobb valószínűséggel utasították el a homoszexuális jelentkezőket.

"A területi különbség nem jelenti szükségszerűen, hogy a nyugati és északkeleti államokban nincsen diszkrimináció" - idézte a szakembert a The Daily Mail online kiadása. Mint hozzátette: "Csupán azt mutatja meg, hogy a minták alapján az értelmiségi munkakörökben jelen lévő diszkrimináció sokkal erősebb a déli és középnyugati államokban". A hagyományosan agresszív, magabiztos és határozott személyiséggel összefüggésbe hozott állások esetében szintén nagyobb valószínűséggel utasították el a homoszexuális jelentkezőket. Tilcsik hangsúlyozta, hogy ennek az oka "részben bizonyos sztereotípiákban gyökerezik és nem lehet teljes egészében a homoszexuális alkalmazottakkal szembeni általános ellenszenv számlájára írni".