Állásajánlatok, karrier, munka

Vicces és kellemetlen történetek

Állásinterjúra gördeszkában vagy tömött hátizsákkal? Kőműves pályázó értelmiségi munkára? "Hercegével" külföldre menekült kiválasztott felsővezető? Nem mindennapos, de valós történetek, melyeket fejvadászoktól gyűjtöttünk.

Derűs pillanatokat okozott az interjúztató hölgynek az a férfi, aki a kitöltendő IQ-tesztben a magyar államformára vonatkozó kérdésnél sajátosan értelmezte át az ország jogállását. A férfi a köztársaság vagy királyság válaszadási lehetőségeket figyelmen kívül hagyva "rántotthús-formában" definiálta a magyar államformát, az étel és a haza határvonalainak - általa vélt - hasonlóságára hivatkozva.

Késett, káromkodott, nem őt várták

Egy másik sztori főszereplője évek óta rutinos fejvadászok vérnyomását szöktette az egekbe. Miután jelöltünk kimerítette a késési tűréshatárt, a fejvadászok telefonon érdeklődtek holléte felől. A férfi köszönés helyett káromkodással "üdvözölte" a fejvadászt. A szálak tovább bonyolódtak, amikor a borostás huszonéves egykedvűen bejelentette: az értelmiségi végzettséget igénylő munkalehetőség őt, mint kőművest nem igazán foglalkoztatja. Később kiderült: a férfi a lakótársának szóló állásinterjú-időpontra érkezett kínos felvezetés után. Az ok: ő fogadta az albérlőtársnak szóló üzenetet, és jobb dolga nem lévén, gondolta: megnézi, miről van szó.

Kéz és lábtörést?

A következő történet szereplőjét hiába várták állásinterjúra: hosszas késés után sem került elő. A fejvadász telefonos megkeresésére sajnálkozva közölte: kéztörése miatt nem lesz jelen az interjún. A jelölt a megbízót is felkereste, ám itt lábtörésre hivatkozva mondta vissza az előre egyeztetett időpontot. Utólag kiderült: a hazugságra azért volt szükség, mert a férfi félt bevallani: nem szívesen dolgozna vidéken.

Veszíteni tudni kell(ene)

Nem minden álláspályázó viseli emelt fővel az elutasítást. Példa erre az a férfi, aki a kiszemelt munkáltató nemleges válaszát követően sem vette tudomásul: a cég nem tart rá igényt. Az ex-pályázó cinikus és személyeskedő levélsorozatban ostorozta interjúztatóját. A "levélláncot" végül a fejvadász szakította meg. Az "igazság bajnoka" csupán arról feledkezett el: a cégek többségénél automatikusan tiltólistára kerül az ilyen pályázó.

Teljes cikk

Hogyan beszéljünk a hátrányokról az állásinterjún?

Hátrányokról beszélni egy állásinterjún? Nem mond ez ellent azzal, hogy a lehető legjobb oldalunkat mutassuk, és győzzük meg leendő munkaadónkat arról, hogy minket vegyen fel az állásra? Senki sem tökéletes, mindenkinek vannak olyan pontok a karrierjében, amiket - ha rosszul kommunikál le - hátrányként tűnhet fel a munkaadó szemében. Legyen Ön abban más, hogy nem jön zavarba attól sem, ha olyan területre tévednek az állásinterjún, ami a legtöbb álláskereső fennakad.

Elolvasom »

Foglalkoztatás Dániában

Beutazás/ tartózkodás

Az Európai Gazdasági Térség tagországai (az Európai Unió tagországai valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia) továbbá Svájc állampolgárai érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetnek be Dánia területére, és három hónapig (a Dániában állást keresők esetén hat hónapig) további kötelezettségek nélkül tartózkodhatnak az ország területén.

Regisztrációs igazolás

Három hónapot meghaladó tartózkodás esetén regisztrációs igazolást szükséges igényelni. A regisztrációs igazolás a tulajdonos azon jogosultságainak igazolására szolgál, amelyek a személyek és szolgáltatások szabad áramlásának elvéből következnek. A regisztrációs igazolást még a harmadik (álláskeresők esetén a hatodik) hónap lejárta előtt kezdeményezni kell, ugyanakkor célszerű már rögtön a megérkezést követően megtenni ezt.

Elolvasom »

Év végéig tartó status quo

A nyilvántartott álláskeresők száma szeptemberben 536,7 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 12,3 ezer fővel, az előző év szeptemberhez viszonyítva pedig 6,3 ezer fővel kevesebb - derül ki a Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Ehhez nagy részben szezonális, ideiglenes hatások járultak hozzá, enélkül jóval kisebb javulásról beszélhetünk. A bejelentett új állások 70 százaléka továbbra is államilag támogatott állás. Az idei év végéig már nemigen várhatunk jelentékeny csökkenést az álláskeresők számában.

Az álláskeresők szeptemberi zárónapi létszáma 536,7 ezer fő volt, míg szezonális hatásoktól tisztítva 573,6 ezer fő. Szezonálisan kiigazítva az álláskeresők száma 5,5 ezer fővel csökkent; elmondható, hogy szeptemberben továbbra is volt szezonális jellegű többlet-munkaerőkereslet. A tartós álláskeresők aránya 2010 február óta nem látott szintre csökkent, 25,6% volt, míg egy éve még 30% körül járt. Az álláskeresők 56%-a volt jogosult valamilyen támogatásra, 99 ezer fő álláskeresési járadékra, 40 ezren álláskeresési segélyre és 163 ezren kaptak szociális ellátást. Utóbbi kör képezi egyébként a jövőre induló közmunka programok fő célcsoportját.

Szeptember során a munkáltatók 50,9 ezer új állást jelentettek be, amelynek azonban túlnyomó része továbbra is államilag támogatott állás. A nem támogatott állások száma 17 ezer darab volt, biztató ugyanakkor, hogy a Foglalkoztatási Szolgálat szerint ezúttal Nógrád megye kivételével minden megyében több ilyen új állás volt, mint az előző hónapban, azaz az új állások nem csak az Észak-Nyugat Dunántúl és Pest környékén jöttek létre.

Az álláskeresők számának alakulásában jelentékeny hatása van a közfoglalkoztatásnak. Erre vonatkozóan a legutóbbi adat augusztusi, és a közfoglalkoztatotti létszám kisebb csökkenését mutatja, tendenciájában az látható, hogy hónapok óta nincs jelentősebb elmozdulás, és vélhetően a jövő évben kiterjesztett módon induló Start-munka programokig ez így is marad. Vagyis év végéig a közfoglalkoztatás már nem "szív fel" sokkal több álláskeresőt. Több ezer fős munkafelvételt jelent majd a kecskeméti Mercedes-gyár indulás is, de erre is inkább tavasszal lehet majd számítani.

Forrás: Portfolio.hu

Friss diplomások

Nem könnyű a mai pályakezdők helyzete. Ahhoz, hogy jó eredménnyel végezzenek, tanulniuk kell, egy jó álláshoz viszont – nagyon úgy tűnik – már gyakorlat is szükséges. Ez valóban egy ördögi kör, mi viszont ismerünk egy lehetséges kiutat.

Nemrég végzett kutatásunkban ismertettük a pályakezdők és munkaadók között végzett felmérésünket, miszerint a cégek 87%-ánál a gyakorlati tapasztalat fontosabb a végzettségnél, ugyanakkor 79%-uknál nincs gyakornoki program. Ebből következik, hogy a diákok különös kényszerhelyzet elé vannak állítva: már első munkahelyük előtt gyakorlatot kell szerezniük.

Elolvasom »